Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az implantációs fogpótlások. Melynek alapja az, hogy az elvesztett fogak pótlását egy a csontban rögzített implantátum biztosítja.

Ennek a pótlásnak az előnye, hogy nem kell a szomszédos fogakat lecsiszolni és koronákkal ellátni, ahhoz, hogy pótolni tudjuk az elvesztett fogakat, illetve amennyiben probléma van az egyik hidat tartó pillérfoggal, akkor nem kell az egész hidat eltávolítani, annak a fognak az extrakciójához. Emellett az implantátumok csontban rögzülő része, akár egy életen át el tudja kísérni annak tulajdonosát.
Fontos viszont megemlíteni, hogy több fog pótlására nem elég egy implantátum, hiszen a természetes fogakkal az implantátumokat nem tudjuk összekötni, mert más módon rögzül mindkettő az állcsontban. Míg a természetes fogak rugalmasan, szalagokkal rögzülnek az állcsontban, addig az implantátumok teljesen mereven csontosodnak be.
A másik hátránya az implantátumoknak az az időfaktor, míg a hídpótlások körülbelül két hét alatt készen vannak, addig az implantációs pótlások sokkal több időt vesznek igénybe, hiszen a beültetés után várni kell pár hónapot arra, hogy az implantátum becsontosodjon és stabilizálódjon az állcsontban, a felépítmény részt csak ezután tudjuk elkezdeni.

Ezeken kívül, még egy nagyon fontos kritériuma van az implantátumok beültetésének: az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű csont álljon rendelkezésére az adott területen. Ehhez egy háromdimenziós CT felvételre van szükségünk minden esetben az implantátumok tervezéséhez.

Nem csak rögzített pótlások esetében használunk implantátumot. Egyes esetekben mikor nincs megfelelő magasságú állcsontgerinc a kivehető pótlások megkapaszkodásához, akkor implantátumok segítségével tudjuk elérni a megfelelő retenciót a protézis számára.

Fogszabályozási célokra is használhatunk horgonylatként úgynevezett miniimplantátumokat.